2019. november 30., szombat





Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…

Byron, George Gordon Noel, Lord, angol költő (1788-1824)


2019. november 22., péntek

A templom


Az új hit nyomban a régi hit templomainak lerombolását kezdi. Vagy fordítva. „Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…” – énekli lord Byron. A talibánok, lévén, hogy buddhista templomok már sehol nincsenek, Buddha sziklaszobrát ágyúzták.
Nem ritkán győz a templom: az ottomán hódító nem rombolta le a Szent Szófia székesegyházat, hanem átalakította muszlim templommá.
Az istenek lakhatása fontos ügy.
De kell-e templom az emberhitnek?
Ezt az emberek majd eldöntik.
Én most annyi sürgető feladatot látok az emberhitet hirdető és szolgáló templomok szükségességén, vízióján még nem gondolkoztam. Csak annyit tudok, hogy a történelem minden egyes temploma az embert hirdeti, ezért szent és őrízendő. Mint ahogy féltve őrízük vad őseink első csont és kőeszközeit.
Minden templom az ember temploma. És ha te, ember, belépsz egy templomba, gondolj az emberre, aki ezt felépítette



* * *

2019. október 11., péntek

Valamiféle előérzet


Hiszek az emberben, hiszek az életben, hiszek a jövőben.
Hiszek, mert okom van hinni. Ezt az okot megszámlálhatatlanul sok ember szolgáltatja példájával, tanúságtételével.
Hiszek annak ellenére, hogy látom: sok ember rossz. Méltatlan az emberi létre veszélyezteti életünket és jövőnket. Ezzel a tragikus helyzettel megbirkózni nehezebb lesz, mint a halállal, de fontos hinni ebben a győzelemben is.
Régóta vallom, hogy a 21. évszázad emberének adathatik, hogy 111 évig éljen, jó egészségben, értelmesen és örömtelien. Ez lehetőség, ez feladat. Hiszek ebben a lehetőségben, hiszek ebben a feladatban.
Hiszel még, hogy ezer év múlva az embernek adathatik, hogy 1000 évig, 2000 év múlva adathatik 3000 évig éljen, jó egészségben, értelmesen és örömtelien. Ez lehetőség, ez feladat. Hiszek ebben a lehetőségben, hiszek ebben a feladatban.
Hiszek még, hogy 3000 múlva az embernek adathatik, hogy a térben és az időben határtalanul éljen. Miképpen – ezt ma még fel sem foghatjuk. Még értelmes modelleket sem vagyunk képesek megalkotni, sem a biológia, sem a fizika, sem a matematika, sem a filozófia területén. De tisztán látjuk az emberi fejlődés bámulatos gyorsulását. Ezzel immár ott tartunk, hogy átlépjük fejlődésben a fény sebességét. És ezelőtt az öntudatunkon végig fut valamiféle előérzet.



* * *