Hit és erkölcsi kódex

Megszámlálhatatlanul sok erő és körülmény játszik szerepet abban, ami történik a világon. A rendszerint minden mást legyőző anyagi érdek mellett az egyik legnagyobb társadalmi erő a vallás. Az emberiség érdekében különösen fontos lenne rávenni a ma létező vallások vezetőit, hogy egy közös erkölcsi kódex elfogadásával új, békés fejezetet nyissunk az ember történetében.

Aki ismeri a vallások világát – és ki ne ismerné – tisztán látja egy ilyen feladat nehézségeit, de éppen a végső cél érdekében fontos hinni, és főképpen dolgozni a sikerért.

Az Emberhit nem kíván kész tervezettel indítani ezt a kezdeményezést, e helyett megpróbálja saját etikai kódexét kidolgozni. Ennek jelentősége olyan nagy, hogy fel sem merülhet az, hogy mintegy ihletre fogalmazzunk egy végleges szöveget. Nem szentírást adunk közre, hanem egy első vázlatot. A közösség, az élet hozzá fog segíteni majd lépésről lépésre kidolgozni azt az útmutatót, amelyre szükség van.

Bízunk benne, hogy ez megkönnyíti majd az igazán nagy és nehéz vállalkozást: a vallások közös erkölcsi kódexének megalkotását.

Az Emberhit erkölcsi kódexe

1. Az Emberhit tudomásul veszi, hogy vannak emberek, akik azonosulnak tanításaival, vannak, akik egyes tanításaival egyetértenek, másokkal nem, és végül vannak, akik egyetlen tanításával sem azonosulnak.

2. Az Emberhit nem tartja bűnnek, ha valaki nem ért egyet tanításaival.

3. Az Emberhit nem tartja bűnnek, ha valaki megváltoztatja véleményét bármilyen tanítással kapcsolatban.

4. Az Emberhit bűnnek tartja, ha valaki vagy valami azt tanítja, hogy meg kell büntetni azt, aki nem azonosul valamilyen tanítással, vagy azonosulását megváltoztatja.

5. Az Emberhit azt tanítja, hogy az emberek testvérek, az emberiség egy család; ezért bűnnek tartja, ha valaki vagy valami egyesek felsőbbségét, mások alsóbbrendűségét tanítja.

6. Az Emberhit azt tanítja, hogy a tudás segítségével minden vélemény- és érdekkülönbség békésen és korrekt módon elrendezhető, ezért bűnnek tartja, ha valaki vagy valami megnehezíti a vélemény- és érdekkülönbségek békés elrendezését, ellentéteket és békétlenséget szít.

* * *

A négy őselem és a leckénk

Minden négy ős elemből épül. Ahogy a gének is.

Ezeket az ókori görög filozófusok tiszteletére elnevezhetjük földnek, tűznek, víznek és levegőnek.

A kezdet, az első, vagyis a föld maga az erő. Ezért a föld adja a stabilitást, a föld vonz, visszavár, visszafogad.

Ha a föld elegendő mértékben összegyűlt, mélységében fogant, így lesz a tűz. A tűz melegít és világít, a tűz megtisztít.

A tűz emészt, emészti a földet. A tűzben emésztett földből por és hamu marad, de kiszabadulnak a lángok és a füst, megszületnek a gázok. A légkör köbe veszi a földet, és megszületik a mozgás, a szabadság, a szép megszemlélésének lehetősége.

A hideg és a meleg végül vizet fakaszt a levegőből, az felhőkben vándorol, menekül, de egy pillanatban esőcseppekbe gyűlik, a földre húl, folyókban szalad, tengereket tölt meg. A víz az élet.

A mi földünk a Föld, más néven Gaia, a mi tüzünk a Föld gyomra, Vulkánia, a mi vizünk Óceán, a mi levegőnk Eolia. Mind a négy: élőlény, amely együtt óvón vigyáz minden földi élőlényre, az emberre is.

Közben joggal lehetünk, és vagyunk is hálások egy másik tűznek, a Mi Nagy Tüzünknek, a Napnak, más nevén Héliosznak. Nélküle, melegsége és fénye nélkül el sem tudnánk képzelni sorsunkat. Neki is, ennek a hatalmas élőlénynek kimondhatatlan hálával és szeretettel tartozunk.

Végül, ahogy Epikurosz is tanított már majdnem 2500 éve, fontos tudni, hogy sok milliárd másik föld van, és közöttük vannak, amelyek hasonlítanak a mi Földünkre, és vannak, amelyek nem.

De mi itt és most vagyunk, ezen a Földön, a Nap, Gaia, Vulkánia, Óceán és Eolia birodalmában.

Ha megtanuljuk leckénket ez a birodalom egy örök paradicsom lesz.

* * *