2023. december 30., szombat

Ember és emberhit 12 tételben – Első tétel

  

1. Milyen jövőt akarunk?

Boldog. aki hiszi, hogy a holnap jobb lehet, mint a ma.

Nem csak boldogtalan, de beteg is az, aki nem hisz ebben. A szorongás, hogy a holnap a mánál is rosszabb lesz, depresszióba taszíthat, amely a betegségek egyik legcsúfabbikja.

Figyeljük meg: az ember minden vágya a jövőre vonatkozik, a jövőben teljesülhet. De ugyanez érvényes minden cselekedetünkre, minden tervünkre, minden munkánkra. Azért cselekedjük, amit cselekszünk, azért tervezzük, amit tervezünk, azért dolgozunk, hogy valamikor a jövőben megszülessen valami, amivel a világ jobb lesz.

Igaz, cselekedeteink, terveink, munkánk nagyrésze mentes minden világjobbító szándéktól, hanem a napi megélhetést, néha a puszta túlélést szolgálja, akár kétes vagy szánalmas eszközökkel. De a legnehezebb helyzetben lévő ember is egy-egy pillanatban vágyik egy jobb jövőre, mélyen felsóhajt, a Föld pedig morajlik milliók sóhajától.

De miért ennyi a jövőbe menekülő vágy, a jelenben megélhető öröm helyett?

Öröm nélkül az élet nem viselhető el. Ugyanúgy, ahogy levegő nélkül. Egyre ritkábban és nehezebben lélegezhetünk jó levegőt, de szerencsére ma még minden lélegzetvételnél jutunk a szükséges oxigénhez. Öröm dolgában viszont nem állunk jól. Örülünk ennek-annak. Ok és alkalom gyakran adódik. De minden örömünk olyan, mint a háborús csata szünetében a romokon háborút játszó gyerekek öröme. A ma világa tele van jóval és tele van rosszal. Eddig ezt értük el. Közben nincs megállás. A világóra megállíthatatlanul ketyeg. Mindenki kénytelen tervezni, cselekedni, futni.

A születő holnap tőlünk függő mértékben függ attól, hogy mi magunk milyen jövőt akarunk.

Minél racionálisabb és egységesebb, annál sikeresebb is ez az akarat.

 

 


* * *