2022. szeptember 28., szerda

Hinni jó, hinni fontos

 

Igen, hinni jó, hinni fontos!

Hinni jó érzés, mert érezteti a reményt, azt, hogy létezésünknek értelme van.

A hit fontos, mert nagy feladataink vannak. Milyen lenne egy sereg a győzelembe vetett hit nélkül? Ha nem volna hite, jobb lenne, ha nyomban szétszéledne!

Igen, hinni jó és fontos! Csakhogy nem mindegy, miben hiszünk. Hinni mitológiai lényekben, népmesei figurákban gyerekeknek való.

Racionális és felelős lénnyé felnőtt ember felismeri: saját sorsának kovácsa ő maga. Magában kell hinni, és még inkább az emberben, a nagy emberi családban. Hiszen még a legmagányosabb Robinsonnak azért van esélye, mert a nagy család tudása él benne, veszi körül.

Ezért a legjobb és a legfontosabb az emberhit.

 



* * *

 

2022. március 20., vasárnap

Üdvözlégy, Tavasz 2022!

  

Üdvözlégy, csodás Tavasz!

Feltámasztod az életet, reménnyel és örömmel töltöd meg a szíveket.

Legyen béke, egészség, szeretet – most, és majd, és örökké!

Jöjj, és nyugtasd meg lelkeinket, hogy nem vagy az emberi történelem utolsó tavasza!

 



* * *

 

2022. március 13., vasárnap

Kell-e egyháza az emberhitnek?

Van. amit az emberhit nem akarhat átvenni a múlt vallásaitól.

De bőven van, amit indokolt átvenni.

Ha ezt nem tenné meg az emberhit, vákuum jelentkezne a társadalmi életben, és azt valami kitöltené. Tisztátalan kísérletekből soha nem volt hiány.

Mi nem akar lenni az emberhit? Nem akar hatalom lenni, nem akar hierarchizált, tekintélyelvű szervezet lenni. Nem akar üzlet lenni. Nem akar ópium lenni.

Mit akar az emberhit?

Jó közösségi formákat.

Jó életútmutatást, új életmóddal, új hagyományokkal.

Új tisztességet és tisztaságot.

Új értékrendet.

Új ünnepeket és kultúrát.

új felvilágosodást.

Saját házakat és templomokat, amelyek az ember házai és az ember templomai.

Az akarat itt van előttünk, világos és hívó.

Hív engem, hív téged, hív mindenkit.

Bizonyára kezdetben keveseknek lesz bátorsága meglátni és megérteni.

De ezek a kevesek megmenthetik az embert.

 



* * *

  

Hit gyermekeinkben

 

Istenben hinni sokak szerint a legjobb esetben is gyermekes.

Vajon nem még gyermekesebb dolog az emberben hinni. Hát nézzünk csak rá. Nézzünk mindarra, amit elkövetett az elmúlt évezredekben!

Vagy az emberhit nem több mint hit egy elvont, elképzelt embereszményben?

Egy olyan eszményben, amelynek létezése hasonlóképpen kétséges, mint a transzcendens lényeké?

A helyzet más. Fontos ezt megérteni, és ez voltaképpen nem is nehéz.

Az emberhit hit gyerekeidben, unokáidban. és az ő gyermekeiben.

 

 


* * *

 

2019. november 30., szombat





Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…

Byron, George Gordon Noel, Lord, angol költő (1788-1824)


2019. november 22., péntek

A templom


Az új hit nyomban a régi hit templomainak lerombolását kezdi. Vagy fordítva. „Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…” – énekli lord Byron. A talibánok, lévén, hogy buddhista templomok már sehol nincsenek, Buddha sziklaszobrát ágyúzták.
Nem ritkán győz a templom: az ottomán hódító nem rombolta le a Szent Szófia székesegyházat, hanem átalakította muszlim templommá.
Az istenek lakhatása fontos ügy.
De kell-e templom az emberhitnek?
Ezt az emberek majd eldöntik.
Én most annyi sürgető feladatot látok az emberhitet hirdető és szolgáló templomok szükségességén, vízióján még nem gondolkoztam. Csak annyit tudok, hogy a történelem minden egyes temploma az embert hirdeti, ezért szent és őrízendő. Mint ahogy féltve őrízük vad őseink első csont és kőeszközeit.
Minden templom az ember temploma. És ha te, ember, belépsz egy templomba, gondolj az emberre, aki ezt felépítette



* * *