3. Embereszmények
Az értékeknek és eszményeknek
van egy külön csoportja, azoké, amelyek közvetlenül az emberre vonatkoznak.
Érthető módon azok hatása vágyainkra, terveinkre és cselekedeteinkre
különleges.
Először
is itt vannak az ember számára legfontosabb értékek, kezdve magával az élettel.
Az élet teljességégéhez pedig elengedhetetlen az egészség, az erő, a szabadság,
a szeretet, az öröm, a boldogság, és igen, a hit és a remény. Ami különösen
figyelemre méltó: ezeket az értékeket szinte minden ember ismeri, átérzi,
tiszteli és becsüli. Alig van a tudat más része, ahol ilyen egyetértés
uralkodna.
Egészen
más a helyzet az emberi eszmények terén. Ez abból az alapvető, evolúciós
szempontból forradalmi igényből adódik, hogy az ember nem csak a világot, hanem
saját magát is szeretné megváltoztatni. Ez egyszerre cél és eszköz. Ha jobbá és
erősebbé teszi magát, az ember nagyobb eséllyel eshet neki tervei
megvalósításának, így a magam jobbítása eszköz a munkámhoz, De jobbá, erősebbé
válni önmagában is siker, önbizalom, büszkeség, öröm.
A
jobb, erőseb lét nem mérhető egy-néhány paraméterrel. Itt jelennek meg a
komplex embereszmények. Eredetük bizonyára az többé-kevésbé idealizált ősök és
a még inkább idealizált vezérek mintáiból születtek, de hamar elterjedtek a
társadalmi létezés minden szintjén, mérhetetlen befolyást gyakorolva mind az
egyes emberek, mind a társadalom és annak formáinak fejlődésére. Beszédes és
tanulságos a következő válogatás, akármennyire is részleges.
A hős: A
hős egy olyan személy, aki nagy tetteket hajt végre, amelyek mások javára
szolgálnak. A hősök gyakran megjelennek a legendákban, a népmesékben, a
művészetekben. Általában rendkívüli bátorsággal, erővel és intelligenciával,
nem ritkán különböző természetfeletti képességekkel is rendelkeznek. Egy példa
hősökre: A görög mitológiában az argonauták egy csoport hős volt, akik Jasont
kísérték el a Kolkhiszba az Aranygyapjas bárányért.
Lovag: A
lovag megint olyan embereszmény, amely a legtöbb kultúrában ismert. Különösen
színes formákban jelenik meg Európában, ahol az elmúlt kétezer évben
megszámlálhatatlan legenda és irodalmi mű főhőse. A bátorság, az erényre, a
tisztesség mintaképe, a nők és a gyengék, az igazságtalanság áldozatainak
önzetlen védelmezője. Így a lovag a hős egyik sajátos válfaja.
Don Quijote:
Cervantes híres regényével ki akarta gúnyolni a lovagok korabeli kultuszát, de
különösen az akkor burjánzó olcsó romantikus lovagregényeket, de a kissé
zavaros elméjű, álomvilágban élő hőse egy új halhatatlan embereszményt
testesített meg: a mások bajai iránt végtelenül érzékeny, jó melegszívű, bátor
és becsületes ember, az álmodozó, aki számára nincs lehetetlen.
Az önmegvalósító ember: Az
önmegvalósító ember egy olyan személy, aki teljes potenciálját kibontakoztatja.
Az önmegvalósító emberek gyakran megjelennek az irodalomban, ahol gyakran olyan
tulajdonságokkal bírnak, mint az egyéniség, a kreativitás és a szabadság. A
kínai kultúrát átszővő taoizmusban az önmegvalósító ember eszményét gyakran a
taoista mesterek képviselik.
A bölcs: A
bölcs ember egy olyan – többnyire idős – személy, aki nagy tudással és
tapasztalattal rendelkezik. A bölcs úgyszintén legendákban, népmesékben, a
művészetekben, de filozófiai szövegekben is megjelenik. A bölcs segit tisztán
látni, megoldani nehéz problémákat és dilemmákat. A hinduizmusban a bölcs ember
eszményét gyakran a guruk képviselik.
Az igaz ember: Több
legendában is előfordul, mint a jó, az igazságosság és minden erény tökéletes,
de szerény képviselője, akinek érdemeit gyakran a környezetük fel sem ismeri. A
Talmudban az olvasható, hogy a Földön mindössze 35-en vannak, de még Isten sem
tudja, kik azok (és mivel őket nem szeretné elpusztítani, megkegyelmez az
emberiségnek).
A szent ember: A
szent ember minden kultúrában jelen van igen különböző formákban, Közös az,
hogy a szent a jóság megtestesítője. Eltérések vannak az egyéb jellemző
tulajdonságok súlyában. Ilyenek a szeretet, a mások szolgálata, az
önmegtagadás, az aszketizmus, a tökéletesség, a hűség, a lelki erő.
A tiszta ember: A
tiszta emberek több legendában, hagyományban és vallási mozgalomban találhatók.
Ezek olyan emberek, akik megtisztultak bűneiktől, megszabadultak hibáiktól,
minden emberi gyarlóságtól, így mások tanítására és vezetésére hivatottak. A
tisztaemberek voltak a közösségek vezetői a bogumiloknál, kataroknál és rokon
mozgalmakban.
Néptribun: A
néptribun egy olyan személy, aki más emberek, embercsoportok vagy igen gyakran
az egész nép a nép érdekeit képviseli, védelmezi. Ilyen emberek mindig és
mindenhol akadtak, de ez a szerepkör a Római birodalomban lett hivatalos
funkciói. A birodalom bukásával ez a hivatal is megszűnt, és csak a 20.
században tért vissza ombudsman néven, többnyire bürokratikusan szabályozva.
Ettől függetlenül minden korban felléptek igazi, bátor és elszánt, hivatalos
jogokkal nem rendelkező, de gyakran nagyhatású néptribunok. Ezek nem ritkán a
társadalom alsóbb rétegeiből származnak, és tudják, hogy sorstársaiknak milyen
nehézségeket kell leküzdeniük a mindennapokban.
Népvezér: A
népvezér egy olyan vezető, aki képesek fellelkesíteni és vezetni az embereket.
A népvezérek jellemzően olyan emberek, akiknek erős személyiségük és
meggyőződésük, világos céljaik, kiváló taktikai és stratégiai érzékük van.
Forradalmár: A
forradalmár olyan személy, aki a társadalmi gyakorlat egy fontos részének vagy
a társadalom egészének a megváltoztatásáért harcol. Néha a harc a fennálló
rossz (igazságtalanság. elnyomás, kizsákmányolás, korrupció) ellen, néha egy
jobbító terv megvalósítására irányul. Ezt a harcot, ha látványos eredményeket
ér el, forradalomnak nevezik. Az lehet békés vagy erőszakos, ami nem mindig a
forradalmárok szándékától függ.
Mester: A
mester olyan ember, aki felsőfokon végzi hivatását, ezzel kisebb-nagyobb
mértékben jobbá teszi a világot, példát és inspirációt ad a többieknek.
Mesterek vannak minden emberi fizikai és szellemi foglalkozásban.
Vállalkozó: A
vállalkozó a modern idők egyik új embereszménye. Olyan ember, aki gyakran
semmivel kezdi üzleti tevékenységét, de egyre jelentősebb sikereket ér el. Új
termékeket, szolgáltatásokat, technológiákat talál ki, amelyek révén
kisebb-nagyobb körben jobbá teszi az életet, sok embernek munkát ad. Az igazi vállalkozó
intelligens, kreatív, egyszerre óvatos és merész. Érzékeny a társadalmi
igényekre és problémákra.
Szocialista embertípus: A
szocialista embertípus eszménye a 20. században létrejött szocialista
társadalmakban lett népszerű. Inkább etikai-ideológiai elvárás, mint valóságos
embertípus, de nem vonható kétségbe, hogy ezekben a társadalmakban sokan
jószándékúan igyekeztek megközelíteni ezt az eszmény. A szocialista embertípus
magában foglal szinte minden emberi erényt.
Szuperember: A
szuperember fogalmának csíráit már számtalan ókori legendákban, de
leghatásosabb kidolgozását Nietzschénél találunk. Ő szerinte a szuperemberek
nem követik a hagyományos értékeket, hanem új értékeket teremtenek, képesek
legyőzni saját korlátaikat, és új lehetőségeket teremteni maguknak, képes az
önfeláldozásra: A szuperemberek képesek feláldozni önmagukat a nagyobb jó
érdekében. Ez az eszmény igen eltérő reakciókat vált ki a mai világban, ahol
soha nem látott kihívásokkal találjuk szembe magunkat. A hadigépezetek valóságos
tervei szuperkatonák kifejlesztéséről rémületet keltenek, ugyanakkor az immár
permanens tudományos-technikai forradalom csakugyan vakamiféle igazi
szuperemberek megjelenését vetíti előre.
Már ebből a távolról sem
teljes listából látszik milyen imponáló gazdagságot teremtett az emberi
civilizáció lehetőségekben, követendő mintákba, inspirációban, motiváló erőben.
_Hypatia.jpg)
* * *
